Néha eszembe jut az a két nap, amikor még azt vártam, hogy mikor vallja be, mert másnak már megmondta, de aztán, megint mást kezdet el mondani mindenkinek és összezavarodtam és egy hónapja (esetleg több) össze vagyok zavarodva. Megromlott barátságomon kesergek, amikor szembe jut, hogy régen mindig rám írt, mindent nekem mondott el és mindent tudtam róla, most meg vagy közvetve tudom meg, vagy csak 3.-ként. És, és hiába mondtam el, nem lesz jobb, olyan veszett ügy az egész. Ez már egy ideje nem jár a fejemben, csak most megtaláltam az egy dalszövegem még abban az időszakban íródott és szíven ütött, mert nagyon jó és nagyon fájdalmas, minden benne van.
Na de a címről csak annyit, hogy ti hisztek benne? Mert állandóan vele álmodok, minden nap, néha jót néha, rosszat, pedig nem gondolok rá annyit tényleg. Olyan, mintha magamnak bizonygatnám, hogy ez így van, de tényleg csak minden 2. gondolatom ő. J
Amúgy végre megjött a levél a Telekiből, hogy felvettek. Komolyan körbe ugráltam a házat, elmondtam a két legfontosabb embernek az életembe (persze rajta kívül), és együtt sikongattunk, na, jó az egyik egy fiú, még csak azt kéne, hogy ugráljon meg sikítson velem. :D Plusz csak kemény 5 órám volt. Holnap meg nagyon durva terveim vannak, könyvolvasás! Meséltem már, hogy kiolvastam a Szent Johanna 5. részét és már el is kezdtem a 6.-at.
Na, jó most nagyon nem tudok mesélni, mert vagy nem történt velem semmi különös vagy szimplán nem emlékszek rá (a 2.-ra tippelek!)
Biztos érdekel titeket, hogy miért is ez a címe ennek a bejegyzésnek. Igen az lesz a legérdekesebb dolog az egészben, de előbb jöjjön töltelék, ahogy az egész is van.
Szóval, mi is történik Szilvikével, azokon a napokon, mikor lusta írni? Kedden, a legeslegkedvesebb napomon (ugye azt már olvashattátok, hogy a kedvenc napom a kedd) átmentem Virághoz, Szilasligetre. Hát ez is egy kacifántos dolog volt. Musi elkísért minket Rákosfalva megállóhoz, ahol épp jött a Gödöllői hév, fel is szálltunk, mikor rájöttünk, hogy nincs kettőnknek elég pénz, ezért leszálltunk Nagyiccénél és haza sétáltunk (annyira nem volt vészes, csak Virágnak keletkezet egy vízhólyag a lábán). Majd otthon elkéredzkedtem (már előbb megettem volna, ha nem merült volna le a telefonom). Aztán amikor sikeresen eljutottunk Szilasligetre (reméltem, hogy, azért látni fogok mást is, de nem), megcsináltuk a házit. Mivel úgy gondoltuk nem sétáltunk még eleget, ezért elmentünk sétálni és elmondtam az összes dolgot, ami bántott engem. Azt, hogy mennyire úgy érzem eltávolodtam az egyik legjobb barátomtól (szerintem azt se tudja, hogy legjobb barátnak tartom), hogy ettől mennyire ki vagyok akadva. Ő is elmondta a problémáit, és próbáltunk segíteni egymásnak kisebb nagyobb sikerrel. Majd mivel 8-ra haza kellett érnem, így hát 7-kor elindultam és otthon is voltam a megbeszélt időpontra.
Szerda egy mesélésre érdektelen nap. Este sírtam, pont azokért, amit az előbb leírtam és este kívántam a teliholdnál.
Csütörtökön (azaz ma), olyan dolgok történtek, amikre nem is számítottam. Angol előtt Ildikó néni kihívott, hogy beszéljek Vali nénivel. Aki elmondta, hogy lesz egy Londoni utazás jövőre, amelyre el tudnak vinni, mert egy kislány lemondta, mert megszűnt anyukájának a munkahelye. Ez az őszi szünetben lesz, és ha akarok menni, elvisznek szívesen. Virág szerint, azért engem választottak, mert én vagyok a legjobb angolos. Meg azért is, mert a tesóm is volt már ilyenen és tudja milyen. Majd angol óra feléről lemaradtam, mert nekem kellett várni a fotóst, aki hozta a tabló képeket, és különösen borzasztóra sikerült az enyém, de őszintén szólva leszarom. Jó ez. Majd töri elején elbőgtem magam. Nem bírom ezt az egészet, hogy ennyire eltávolodtam a mellettem ülő embertől, akinek elkezdtem mondani, mi a bajom, és egyből kitalálta, hogy róla van szó. Detti hibája, mondtuk egyetértve, de hibába mondtam el neki, bőgtem el, nem történt változás, most se mondott többet, most se beszélünk, mindegy lehet, hogy kell egy kis idő a változáshoz.
Tesin elvoltunk a csajokkal, őrültek voltunk, mintha semmi problémánk nem volna, csak táncoltunk össze-vissza hülyültünk, szóval jóra sikerült az óra.
Szóval, kezdjük a történetet, azzal, hogy szombaton Detti és Virág átjött, hogy megcsináljuk, a „kedvenc” tantárgyamhoz (fizika) a gyűjtőmunkát. 3 óra alatt csak a tablót, vagy plakátot, vagy mit tudom én mit. Szenvedtünk vele, mondjuk én nem írtam viszont, nagyon kedvesen aláhúztam a könyv felét, ezért jól megszívattam Dettit, aki helyettem írt. Na, jó ez a nap nem is volt nagyon fontos.
Vasárnap, szóval, szóval, szóval. Mondtam már, hogy szóval? Reggel (nem is inkább reggel volt, hanem úgy délután) felvettem egy új feldolgozást, megint Paramoret. Nem tehetek róla, hogy túlságosan szeretem őket, meg a zenéjüket. Szóval az egyik kedvenc számomat vettem fel a Decodeot. Majd később Musi jött meg is hallgatta, ahogy az előző feldolgozásomat is és eldöntöttük, hogy fogjuk magunkat és a régebbihez, forgatunk egy videót. Na, hát ez nem ilyen egyszerűen megy. Meg kellett keresni a kamerát, aztán a töltőt, mert kiderült, hogy csontig le van merülve. Miután mindent megtaláltunk, hagytuk, hogy töltődjön, és megbeszéltük mit csináljunk. Olyan szép helyre mentünk megcsinálni azt a videót, már itt lakom egy ideje (pontosabban még nem is laktam soha máshol), de nem ismertem e tájékot és, tényleg nagyon csodás. Úgy éreztem magam, mintha vidéken lennék, pedig még mindig Budapesten voltam. Felvettük a videót, miután elhelyezkedtem. Majd mondtam Musinak, hogy lőjön néhány képet rólam, ezért lett egy kis fotósorozatom, de mondjuk telóval csinálta, de nem is lettek rosszak. Majd ha felveszik (légy szíves Istenem, vegyék fel Musit!!) Fotó szakra, akkor kap majd egy tök jó gépet és akkor majd aztán eszméletlen képeket készítünk! :D Majd még egyszer felvettük az éneklésemet, mert az első videó annyira nem jött, be viszont a második az perfekt!
Mai napomat átlagos Hétfői napnak nevezném, bementem a suliba, megint nem osztályozta le a rajztanár „Az én könyvemet”, megint nem írtuk meg föciből a dogát, megint leszidott a tanár fuvolán, hogy nem gyakorolok. Na és most jönnek a kivételek, amik nem mindegyik hétfőn történnek meg. Kezdjük! Szóval a föci óra eleve elmaradt, mert mentünk takarítani a Rákos-patakhoz, mert most a Föld Napja van. Majd nyelvtanunk is elmaradt, amin én elkezdtem a Szent Johanna 4. részét, és egyelőre nincs Cortez L szörnyű. Majd ofőn jött a védőnő és a drogokról tartott előadást, komolyan engem örök életemre elijesztett tőlük. Volt olyan, amitől leválik a csontodról a hús, az a mellékhatás, jesszus képeket is mutogatott. Meg olyanokat mondott, inkább nem részletezném. Ebéd után gyógytesin kaptam egy 5-öst a gyakorlataimra (keményen 6-ot elő kellet adnom). Szóval most szín ötösre állok tesiből, hát ilyen se volt még! J
Mikor végre hazaértem láttam, hogy bejelölt egy leendő osztálytársam elbeszélgettünk gratuláltunk egymásnak meg minden, jó fejnek tűnt, bár idegesít, hogy néha csak úgy válaszol, ja.
Itt a videó:
És itt van néhány kép, katt rájuk, ha érdekel a többi is! :D
Had ne mondjak semmit a péntekre! Vagyis mese következik, ami zavaros az egész én se értem, szerintem más se fogja.
Szóval tök jót beszélgettem drágalátossal, de volt benne valami, mintha egy kicsit bunkózna dühös lettem végül kiderült, de az a végére kerül a történetemnek. Szóval úgy gondoltuk Patival elmegyünk koncertre, Gödöllőre, mindenkitől kérdezgettem mindent, neten megnéztem az útvonalat és, hogy mennyibe is kerül. Majd látom facebookon, hogy siessek, mert történt valami. Ott is teremtem, de áá utána nagyon dühös lettem. Kijelentette, hogy nem megyünk, mert, hogy az a csávó, aki szerelmes belé azzal kell lennem nekem is (IQ-a 0) aztán még mondott valamit (az tényleg fájdalmasan hatott rám, de azt nem részletezném), ezért szar hangulattal telt az a néhány óra, de én eldöntöttem, hogy már azért is megyünk Grenma koncertre. Szóval el is húztunk, mert a drágalátos Géza (mert ez a neve) eléggé bunkó, és Patitól csak AZT akarja, de hát ez nem esik le neki. Szóval el is húztunk onnan, tök jól odaértünk, de annyira, hogy 3 órát vártunk, mert nem is akkor kezdődött, ami ki volt írva, ezért még hamarabb is el kellett mennünk, szóval csak az elő zenekarokat láttuk, szívás. De amíg vártunk, bocsánatot kértem A.-tól (így jobb leírni a nevét), mert, azért bunkózott velem én is olyan voltam vele, még hétfőn és kedden. Szóval ki cseszte el? Persze, hogy én! LL
Mindegy is, amíg én totál élveztem a koncertet, mármint addig, amíg ott lehetem, addig Pati totál depisen ült a helyén. Én tomboltam, de annyira, hogy én voltam a legörültebb. Nem tehetek róla, hogyha az Our Youth annyira jól nyomja! Majd miután el akartuk éri az utolsó hévet, ezért fölmentünk, én vettem egy Grenma pólót (utolsó Budapest Softcore design! :D, nyá-nyá) aztán vártunk rá. Közben Pati beszélt a Gézával, aki besértődött, mert leléptünk mellőle, meg egy másik csaj mellől, de Pati elintézte, hogy találkozzon vele és, hogy újra jóban legyenek. És utána boldogan ülte végig az utat, én meg dühösen, mert rohadtul nem mutatott hajlandóságot arra, hogy élvezze a jó kis koncertet és ezzel el is rontotta napját, de állandóan azon agyalt, hogy mi lett volna. Komolyan már azon gondolkodok, hogy egyedül fogok koncertre járni, az sokkal jobb ötletnek tűnik, akkor végig is nézhettem volna a koncertet.
The X
Ui.: felvettek a Teleki Blankába! Bár nem azt jelöltem meg elsőnek, őszintén örülök, hogy ebbe a suliba vettek fel. J
Nevem nem titkoltam, most már viszont nem írom le ezért én csak egyszerűen The X lennék. Egy átlagos, talán nem is átlagos 14 éves lány. Nem, nem sminkelem halálra magamra, sőt szinte egyáltalán nem használok. Az életem sose unalmas, de tényleg mindig el tudom magam valamivel foglalni, esetleg barátokkal lógok, koncertekre járunk (imádom, kedvenc időtöltésem), olvasgatok, írogatok, zenélgetek, ilyesmi. A saját számaimat mindig hirtelen érzelmi felindulásból írom, általában a fájdalom hajt. Ezért ha valakinek azt írom, írtam egy dalt mindig megkérdezik mi történt. Egy-két boldog dalt írtam eddig, az egyik véletlenül jött és az is inkább hát, nem is tudom, hogy fogalmazzam, olyan arrogáns, a másik még nincs teljesen kész, de azt azért írtam, mert azt hittem tényleg úgy lesz, hát addigra kiderült, hogy nem, de azért majd még befejezem. J Gitározásomra csak annyit mondanék, hogy kell nekem egy tanár. Nem akarsz a gitár tanárom lenni, esetleg zongorázni nem tanítanál meg? De tényleg, nyugodtan, mert hát egyedül tanulás nem az erősségem. :S Igaz, hogy könnyen tanulok, sok tantárgyból vagyok ötös, de hát hangszeren nem olyan egyszerű tanulni. Elvileg tehetséges lélek vagyok, vagyis ezt mondogatja a fuvola tanár állandóan, ja meg azt is, hogy ha nem lennék ennyire lusta (hetente egyszer gyakorolok) akkor mehetnék művészeti osztályba stb. Mind1 is szóval ezzel szoktam foglalkozni, meg a sok szerencsétlen hülyeségemmel. Meséltem már, hogy nap nem telik el úgy, hogy ne esnék hasra, vagy nem ütném be valamelyik testrészem valahova. Komolyan én szoktam már magamon röhögni. Szóval nagyjából ő Szilvike, egy furcsa, hülye gondolkodású, béna, néha bunkó, segítőkész zenész (mármint ha ti is egyetértetek). J
Szabályok: Ne hirdess, ne szidd az oldalt, ne szidd az alternatív v. rock zenét, ne írj más nevében, csúnya szavakat csak módjával(1 még belefér), 1 szerki van akit hívhatsz: The X-nek és Szissz-nek.(nem kedves szerki meg kedves elit).
Exchanges
Elite feltételek: Legyen tartalom az oldaladon, 2 hetente legyen friss legalább,szép design(majd eldöntöm mi a szép). Chatben jelentkezz!
AJÁNLOM AZ OLDALT
